Ezzel tisztában van mindenki, aki élsportolóként versenyzésre adja a fejét. A nagy számok törvénye itt is működik. Az aki hosszan, kitartóan teszteli saját határait, azt előbb utóbb elkapja a gépszíj. Lehet persze védekezni. Erre szolgálnak a személyes védőeszközök, a pályára vonatkozó biztonsági előírások. Egyszerűbb eseteknél ezek hatásosak lehetnek. Tragédiák így is gyakran történnek. A rajongókat lesújtják az olyan esetek, mint  Senna, Schumacher, Marco Simonchelli balesetei. Ilyenkor gyászol az egész sportszerető társadalom.

Végzetes balesetek, melyek Balázs szemei előtt zajlottak

A Parkalgar Honda versenyzője, Craig Jones 2008. augusztus 3-án szenvedett végzetes balesetet a Supersport Világbajnokság brands hatch-i futamán. Jones a 16. kör utolsó kanyarjában bukott, és saját motorja ütötte el. Azonnal kórházba szállították, de sérüléseibe belehalt családjával az ágya mellett.
Én ezt a szörnyűséget a TV képernyője előtt éltem át. A tragédia azonnal látszik. A fölre zuhant test kinyúlva tehetetlenül forog, majd mozdulatlanná válik. Egy ilyen eset a fájdalmas együttérzést, a tehetetlenség érzését váltják ki az emberből. A szülők ilyenkor értik meg, hogy saját gyermekük is sebezhető.
A pályán ott volt  Balázs is. Ö még leintés előtt elmotorozott Jones mellett. Egy fiatal motoros számára a félelem ismeretlen. Célja, hogy gyorsabb és jobb legyen többieknél. Amikor azonban egy tragédia a szeme előtt játszódik le, mint Craig Jones esete, először valószínű a megdöbbenés, a zavartság és az érthetetlenség kerekedik felül benne. Nem biztos, hogy azonnal felfogja a történtek súlyát, de a kép – a mozdulatlan test a pályán – mélyen bevésődik. Az ilyen élmény hosszú időre kételyt is szülhet, de mindenképp óvatosságra int.

A második hasonló esetet személyesen, a helyszínen éltem át.

Supersport világbajnoki futam, Moscow Racesay, 2013. július 21.
A verseny napján végig zuhogott az eső. Bizonytalan volt, hogy megrendezik-e a futamokat.. Tekintve, hogy sok ellenzője volt a moszkvai helyszinnek a logisztkai nehézségek miatt, az elégedetlenkedő hangoktól tartva a rendezők nem vállalták fel a verseny lefújását. Rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények között rajtolt el a mezőny. A vízfüggönybe került pilóták semmit sem láttak. Az olasz Andrea Antonelli az első körben elvesztette uralmát a Kawasaki ZX-6R motorja felett a hosszú egyenesre fordulva, és elesett. A mögötte érkező honfitársa, Lorenzo Zanetti, a korlátozott látási viszonyok miatt nem tudta elkerülni az ütközést, és elütötte. Balázs közvetlen Zannetti mögött haladt. Mindent tesközelből látott, már amennyire látni lehetett a zuhogó esőben a plexit, szemüveget beterítő vízfelverődéstől. Ahogy Craig Jones, Andrea is mozdulatlanul feküdt a pálya szélén. Az orvosi csapat azonnal a helyszínre sietett, de sérülései olyan súlyosak voltak, hogy életét nem tudták megmenteni.
Nyomasztó volt az a pár óra, amig bizonytalanságban tartottak bennünket Andrea sorsát illetően. A gondolatok mindig ugyanazok egy ilyen tragédia után: sokk és döbbenet, gyász és szomorúság, harag és düh a szerencsétlenség miatt, majd a végén sokáig nem múló fásultság.