Utoljára éppen Moszkvában találkoztunk. Remek motorozással az első sorba kvalifikált a Nemzetek Kupájában. Nagyszerűen ment a versenyen is. Sokan elismerően gratuláltak neki, de ő bosszankodott, mert kuplung hiba miatt lecsúszott a dobogóról. Pár órával később már vidáman, új tervekkel indult Szentpétervárra. Moszkvában még Antonelli is ott volt ....

Nehéz ilyenkor szavakat találni. Egy szimpatikus embert, egy eltántoríthatatlan versenyzőt és egy nagyon kedves jó barátot veszítettünk el. A versenypályák egyik legszínesebb, legsokoldalúbb alakja volt. A mindenkit, de különösen őt sújtó nehéz körülmények ellenére a legváratlanabb helyeken bukkant föl. Bárhol, ahol motorok berregtek. Superbike vagy endurance világbajnokság, Mann szigetek, osztrák, német, orosz nemzeti bajnokság, Európa legrangosabb edző pályái ….
Nem ismert lehetetlent. Ha gondjairól beszélt, szája sarkában akkor is huncut mosoly ült. Elszántság sugárzott egész lényéből. Tele volt nagy tervekkel, de nagyon igazságtalan volt vele a sors, ezért egy részük már nem valósulhat meg.

Amit tett így sem kevés.

Kedves Ágo!

Tudom, ezután is figyelsz bennünket, ha pályára gurulunk. Szomorú, hogy nem lehetsz közöttünk. Sajnos egyre hosszabb a díszpáholy ahova átültél: Daijiro Kato, Craig Jones, Soja Tomizava, Marco Simoncelli, Andrea Antonelli…

Nyugodj békében! Örökké megőrzünk emlékezetünkben.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés