Hírek : DONINGTON PARK - SST VILÁGKUPA I. FORDULÓ |
DONINGTON PARK - SST VILÁGKUPA I. FORDULÓ
2007.04.04. 10:23
Hosszú előkészületek, nagy várakozás előzte meg első világkupa futamunkat. Az elvárásoknak megfelelően nagy élményt nyújtott számomra a verseny, az utazás és a világsztárok közvetlen közelsége.
Az elsők között érkeztünk a csütörtöki kapunyitásra. Meglepett bennünket, hogy a depo ennek ellenére tele volt. Elég sokat vártunk a bebocsátásra, de kárpótlásként nagyon előkelő helyet kaptunk. Minden fontos helytől – média központ, gépátvétel, Pirelli kamionok, superbike boxok – pár lépésre voltunk. Sőt a mobil klinika is egész közel volt, amit a verseny után sajnos nekem is meg kellett látogatnom. Buszunkkal közvetlen a Melbourne hajtűkanyar mögé parkoltunk. Pár méterről csodálhattuk Biaggi, Bayliss, Corser, Haga és a többiek kanyar technikáját.
Az égiek nem voltak hozzánk kegyesek. Szörnyen hideg volt, erős szél fújt és az első két nap esett az eső. A gyorsasági és a jégmotor keveréke volt, amit itt előadtunk. Hogy jól szimulálják a jéghez hasonló tapadást, a Pirelli a 8 C fokos aszfalthoz SC 2-es gumikat szállított. Nem örültünk a fenti körülményeknek. Edzéseken, versenyeken rengeteg volt a baleset. A supersport 34-es mezőnyéből 22-en értek célba. Az én kategóriámban is kb. 10 bukás volt. A feltételek azonban mindenki számára azonosak voltak.
A legnagyobb gondot az okozta, hogy roppant kevés időnk volt a beállításokra és a pálya feltérképezésére. A 25 perces vizes szabad edzést azonnal éles időmérő követte. 1:39.7 –es köridő, negyedik top speed, 23. pozíció. A legjobb időtől ezzel közel 4 mp-el maradtam el. Második időmérő: 1:37.5 és az élmezőny 3 mp-en belülre került.
Jött a verseny. A 23. rajtkockából indultam. Első körben a 18. másodikban a 15. helyre jöttem fel. A negyedik körben a 13. helyen kaptam a piros zászlót. Új rajt következett. A 12 körös versenyt 8-ra csökkentették. Ebből az utolsó 5 kört nagyon előkelő helyről, közvetlen az aszfaltcsík mellől nézhettem végig. Nem így terveztem, de a Melbourne hajtűkanyar előtti sikánban kiment alólam a motor, én ágyúgolyóként utaztam tovább. A csuklóm a nyakam és az aszfalt sérült meg. Emiatt kellett benéznem a mobil klinikára. Nagyon sajnálom, hogy nem sikerült „talpon” maradnom, mert pontszerző hely közelébe kerülhettem volna már az első versenyen. Így sajnos kárba veszett az én, és a körülöttem dolgozó és kiváló munkát végző csapat minden erőfeszítése.
Sérüléseim sokat javultak az utóbbi napokban. Remélem teljes értékű harcosként lehetek ott a következő valenciai futamon.
|