MAESTRO
2022.03.29. 20:48
Szomorú hir
Pécsi Tibor, a régi legendás szerelők utolsó mohikánja, a versenypályák sokak által kedvelt, emblematikus alakja távozott közülünk. Nehéz tudomásul venni, hiszen versenyzői karrierem kezdete óta mellettem volt. A tények azonban néha kegyetlenek.
Kedves Maestro!
Emlékezetünkben örökké megőrizünk. Nyugodj békében!
Versenyzőként 18 évet töltöttem el a motorsportban.
Szüleimen kívül van egy ember, aki ezen a hosszú úton végig elkísért.Maestronak hívják. Így ismeri mindenki a versenypályák mellett. A Pécsi Tibor nevet néha saját maga sem hallja meg, nem fordul hátra, ha így szólítják. Örök hálával tartozom neki. Önzetlen segítsége nélkül már az első években elakadtam volna a versenyzés rögös útján. A megtisztelő „Maestro” nevet természetesen ki kellett érdemelnie. A Honvédban ragasztották rá, ahol egyike volt a Magyarországon egy kézen megszámlálható legendás verseny szerelőknek.
Nyugdíjas volt már, amikor találkoztam vele, miután utolsó mohikánként bezárta maga mögött a felszámolt híres klub műhelyajtaját. Nyugdíjasként hajlandó volt beülni mellém a lakókocsit húzó autóba és bebarangolni a hazai versenypályákat, később Európát. Együtt pakoltunk, építettünk, bontottunk. Egy család voltunk. Nagyon sikeres évek voltak ezek. Szinte minden versenyt megnyertünk. Volt olyan év, hogy három kategóriában voltam bajnok. Aztán kipróbáltuk magunkat a gyorsasági mellett supermotoban is. Itt sem vallottunk szégyent, sorra nyertük a futamokat.
Az idő múlásával egyre több dolgot tudtam meg róla. Kiderült, hogy Ő egy polihisztor. Elvégezte a zeneművészeti középiskolát klarinét szakon. Természetgyógyász ismeretinek köszönhetően ritkán keresi orvosok társaságát. Ezer szakma művelője. Sok mindent kipróbált, mielőtt a búgó motorok minden mást kiszorítottak életéből. Volt tv műszerész, órás, üveges, felcser, lakatos, tetőfedő… Hosszú a lista.
A nagy szerelem azonban a motor. Mindegy, hogy gyorsasági, cross vagy supermotoban berreg, de az se probléma ha egy motorcsónakot tol. Sosem dicsekedett vele, de tuningolt világbajnoki futamokat nyert motorcsónakot is. A gyorsasági és motocross versenyzők több generációja volt kliense hosszabb - rövidebb ideig.
Szinte zenéltek tuningolt motorblokkjai. A zenészből hangszerkészítő lett. Sokan próbálták ellesni tudományát, de senkinek sem sikerült. Azoknak sem, akikkel megosztotta titkai egy részét.
Mint a legendás szerelők mindegyike, Ő is nagy mesélő. A sikeres edzéseket mindig késő estébe nyúló beszélgetések követték. Felejthetetlenek az esti tábortüzek imbolygó vörös háttérfényében előadott történetei. Bejárta Európa összes versenypályáját. Mindenkit ismert, aki számított a motorsportban. Ízes történetei alatt hátradőlt foteljében, a napközben motor mellet görnyedő gerince kiegyenesedett, és a jobb kézben tartott dobozos sör biztosította a tökéletes statikai egyensúlyt. A köré gyűltek itták szavait.
Profi pályafutásom során kicsit távolabb kerültünk egymástól. Nem vihettem magammal a világbajnokságra –pedig szívem szerint ezt tettem volna - de ettől a pillanattól kezdve a szerelőimet már nem én, hanem a csapatfőnök választotta. Ennek ellenére tudott minden történésről. Azonnal csörög a telefon, ha úgy érezte, tud hasznos tanácsaival segíteni. Néha dicsért, néha megdorgált. Figyeltem minden szavára.
Sokáig nem fogott rajta az idő. Pár héttel ezelőtt még találkozót tervezgettünk, de a sors felülírt mindent.
Kedves Maestro!
Köszönöm az együtt töltött szép éveket. Szeretettel és hálával gondolok rád. Nyugodj békében.
|